Elektromágneses áramlásmérő
Az elektromágneses áramlásmérőket kiváló teljesítményüknek köszönhetően széles körben használják a vízellátásban és a vízelvezetésben. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be a városi vízellátó rendszerek fővezetékeinek áramlásfigyelésében és a szennyvíztisztító telepek szennyvízkibocsátásának mérésében. A kis és közepes méretű-elektromágneses áramlásmérőket gyakran használják nehezen--kétfázisú folyadékok mérésére (szilárd-folyadék) vagy igényes alkalmazásokban.
Például a papíriparban a cellulóz és a feketelúg nagy mennyiségű szálat és szennyeződést tartalmaz, ami megnehezíti a pontos mérést a hagyományos áramlásmérőkkel. Az elektromágneses áramlásmérők a vezető folyadékokhoz való kiváló alkalmazkodóképességük miatt ideális választást jelentenek. A színesfémkohászati iparban pontos áramlásszabályozásra van szükség az érczagy szállításához a termelés hatékonyságának biztosítása érdekében, az elektromágneses áramlásmérők pedig hatékonyan tudják kezelni a hígtrágya nagy koncentrációját és erős koptató tulajdonságait. A szén-előkészítő üzemekben az elektromágneses áramlásmérők valós időben figyelhetik az áramlást a széniszap szállítása során, optimalizálva a szénmosási folyamatot. A vegyiparban az erősen korrozív sav- és lúgoldatokhoz az elektromágneses áramlásmérők a bélésanyagok megválasztása révén jó korrózióállósággal rendelkeznek, hosszú távú stabil működést biztosítva. A kis- és mikro{7}}méretű elektromágneses áramlásmérőket többnyire higiéniai követelményeket támasztó területeken használják, például gyógyszeriparban, élelmiszeriparban és biomérnöki munkákban. Ilyen például a folyékony gyógyszer szállításának mérése a gyógyszerészeti folyamatokban, a nyersanyag-adagolás szabályozása az italgyártó sorokon, valamint a tápközeg áramlásának monitorozása bioreaktorokban. Akadálymentes{10}kialakításuk és egyszerű tisztítási jellemzőik megfelelnek a szigorú higiéniai és tisztasági követelményeknek. Az elektromágneses áramlásmérők az összes fenti alkalmazásban használhatók pontos mérésre.
1. Pontossági osztály és funkciók: A megfelelő pontossági osztályt a különböző alkalmazási követelményeknek megfelelően kell kiválasztani. Ami a funkciókat illeti, az olyan funkciók, mint a kétirányú áramlásmérés, a teljes térfogat felhalmozása, a hatótávolságon túli riasztás, az áramkimaradás elleni védelem és az adatok távoli átvitele (például 4-20 mA jelkimenet, HART protokoll, Modbus protokoll stb.) a tényleges igények szerint konfigurálhatók, hogy megfeleljenek az automatizált vezérlőrendszerek követelményeinek;
2. Áramlási sebesség, teljes-léptékű áramlási sebesség, lefutási arány és csőátmérő: Az áramlási sebességet a csőátmérővel és áramlási sebességgel együtt kell kiválasztani a mérés linearitása és stabilitása érdekében; a leállítási arány a legnagyobb mérhető áramlási sebesség és a műszer legkisebb mérhető áramlási sebességének arányára vonatkozik. Az elektromágneses áramlásmérők lekapcsolási aránya általában 1:20 és 1:100 között van. A kiválasztás során ügyelni kell arra, hogy a tényleges áramlási sebesség ezen a tartományon belül legyen; a cső átmérőjének meg kell egyeznie a csővezeték átmérőjével, vagy szűkítő idomokkal kell csatlakoztatni annak biztosítására, hogy a folyadék teljesen kifejlődjön a csőben, és csökkentse az örvényáram-interferenciát;
3. Folyadékvezetőképesség: Az elektromágneses áramlásmérők az elektromágneses indukció Faraday-törvényén alapulnak, és a mért folyadéknak bizonyos vezetőképességgel kell rendelkeznie, általában 5 μS/cm-nél nagyobb. Alacsony-vezetőképességű folyadékokhoz, például tiszta vízhez speciálisan tervezett elektromágneses áramlásmérőkre vagy elektrolitok hozzáadására van szükség. Ha a vezetőképesség túl alacsony, az gyenge jelekhez és megnövekedett mérési hibákhoz vezet;
4. Szennyeződések a folyadékban: Ha a folyadék szennyeződéseket, például buborékokat, szilárd részecskéket vagy szálakat tartalmaz, ez befolyásolhatja a mérési pontosságot. A buborékok jelenléte könnyen elektróda rövidzárlatot okozhat, és hamis jeleket generál; szilárd részecskék elektródakopást vagy felületi tapadást okozhatnak, megváltoztatva az elektróda áramkör ellenállását; rostos anyagok tekeredhetnek az elektródák köré, ami befolyásolja a jelátvitelt. Ezért a kiválasztás során figyelembe kell venni a szennyeződések típusát, koncentrációját és formáját;
5. Tapadás és ülepedés: ülepedésre vagy adhézióra hajlamos folyadékok (például bizonyos kémiai oldatok vagy iszapok) mérésekor lerakódások képződhetnek az elektródák felületén, ami az elektróda áramköri ellenállásának megváltozásához és mérési hibákhoz vezethet;
6. A folyadékkal érintkező komponensek anyagának kiválasztása{1}}: A folyadékkal érintkező komponensek anyagait (például elektródák, bélések, karimatömítések stb.) megfelelően kell kiválasztani a mért folyadék korrozivitása, hőmérséklete, nyomása és egyéb jellemzői alapján.
